2014. október 23., csütörtök

Háborítatlan szülés 400 ezerért? Vagy orvosválasztás a 6. hét végén?


Szülni sokféleképpen lehet. Egyik út sem jó vagy rossz, a gond az, ha egyre kevesebb lehetőségünk van választani. Pedig itthon, a „Szent Imre-ügy” óta mintha ez lenne a helyzet. Utánajártunk, hol lehet ma még háborítatlanul szülni.
Azok a kismamák, akik a háborítatlan szemléletet preferálták, jellemzően eddig a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházba mentek szülni. Gyakran még vidékről is feljöttek ezért a fővárosba – az idei nyárig. De júniusban elkezdett csökkenni a szóba jöhető szakemberek száma. Pedig emberek százai egy nyílt petíciót is megfogalmaztak azért, hogy az elbocsátott szakembereket visszavegyék. A petícióhoz csatlakozott egy sor híresség, köztük Böjte Csaba, Hernádi Judit, Gáti Oszkár, Kubik Anna, Novák Péter.
„A szülés és a születés hatása messzire mutat. Tapasztalataink és a tudomány egyaránt igazolja, hogy a szülés és a születés körülményei befolyásolják az anyák és gyermekeik kötődését, a párkapcsolatok stabilitását, a családok méretét, a gyermekek beilleszkedési, tanulási képességeit – és persze mindezek társadalmi költségeit. Meggyőződésünk: az országnak szüksége van a természetes szülés újrafelfedezésére, kultúrájának helyreállítására! Nem lehet csak a magánkórházakat megfizetni képes állampolgárok kiváltsága, hogy természetes körülmények között szüljenek!” – idézet a nyílt levélből.
Ezt a történetet már ismerjük. Friss hír, hogy a távozó orvosokat és szülésznőket a Róbert Károly Magánklinika fogadta be. Sokan ezt úgy élik meg, hogy lassan már csak ott szülhetnek azok a nők, akik a háborítatlan utat választanák. 400 ezer forintért. Közben milyen tendenciák is érvényesülnek ma? Elvileg folyamatosan nő azoknak a kismamáknak a száma, akik szeretnék visszavenni az irányítást a saját testük felett az orvosoktól. Hívhatjuk ezt „divatnak”, de valójában ez sokkal többet jelent, mert egyre több információjuk van a nőknek a szüléssel kapcsolatban, és igen, sokan szeretnék megpróbálni a dolgot egyedül, vagyis a bábájuk segítségével és a férjük támogatásával. De ha a Szent Imrében nem, akkor hol lesz lehetséges mindez? Előbb-utóbb csak a magánkórházakban? Vagy elvétve néhány más, állami intézményben is? És miért csak elvétve?

Számok, vélemények

„Gyakorlatilag három szülészorvos van a Szent Imrében és egyvalaki a Szent István Kórházban, aki nyitott, és szívesen átengedi a terepet a szülő nőknek – mondta bizalmasan a lapunknak egy neve elhallgatását kérő budapesti szülész. – Vagyis ahhoz képest, hogy egyre többen ezt az utat választanák, lassan alig van már alternatíva.” Hittünk is neki, meg nem is, annak ellenére, hogy elismert és sok tapasztalata van. Ezért megkérdeztünk másokat is.
„Mi a Szent István Kórházban nyitottak vagyunk az alternatív szülés irányába, nálunk is lehet így szülni – állította a Szent Istvánban dolgozó egyik orvos, aki szintén nem szerette volna megnevezni magát. – Mi voltunk Budapesten az első kórház, ahol fürdőkádas szülőszobát alakítottunk ki. Szerintem az összes intézményben törekednek arra, hogy lehetőség szerint kevés beavatkozás történjen a szülés alatt. Bár nagy divat az úgynevezett »alternatív« szülés, tudomásul kell venni, hogy nem mindenki alkalmas rá, még akkor sem, ha szeretné.”

Nem alternatív, csak „normális”

Bizonyosan nem értene egyet ez utóbbi megállapítással dr. Bálint Sándor, aki korábban több helyen is nyilatkozta, hogy a legtöbb nő képes orvosi beavatkozások nélkül világra hozni a gyermekét. Szerinte a legfontosabb feltétel (az alacsony rizikófaktor mellett) a bizalom, vagyis annak a kérdése, hogy bízik-e magában a nő, bízik-e a testében, a kisbabájában, végső soron a környezetében.
„Érdekes, hogy alternatívnak nevezzük azt, ami maga lenne a normalitás” – egészíti ki ezt a gondolatmenetet Békés Emőke, a Békés Dúlakör vezető dúlája, aki azt látja, hogy sok kórházban nem törekednek arra, hogy a nők minimális orvosi beavatkozással szülhessenek. „Több olyan osztály van a fővárosban, részben persze magánkórházakban, ahol a magas összegekért cserébe a nőknek jobban figyelembe veszik a kéréseit. Tapasztalataim szerint nem feltétlenül kórházfüggő, hogy hol lehet felesleges beavatkozások nélkül, tiszteletteljes környezetben szülni, bár az adott kórház szülészeti protokollja korlátok közé szoríthatja a természetes szülés pártján álló orvos lehetőségeit is.”
Békés Emőke szerint a szülés minősége mellett az is nagyon fontos, hogy mi történik a babával a születése után. „Az egyik kismama, akinek kísértem a szülését, kiválasztott magának egy kórházat és egy orvost, aki azt mondta neki, hogy az alternatív hozzáállást tudja garantálni, de a csecsemősök nyitott szemléletéért már nem vállalja a felelősséget, ezért ő végül intézményt váltott, és egy olyan kórházban hozta világra a gyermekét, ami maximálisan bababarát szemléletű.”
A dúlakör vezetője szerint a legfontosabb, hogy minden kismama megtalálja azokat a kísérőket, akikben megbízik, és azt is ismernie kell, hogy mekkora az orvos mozgástere az adott kórházban. „Az a legnagyobb gond, hogy viszonylag kevés az alternatív szemléletű orvos, vagyis már a várandósság legelején be kellene hozzájuk jelentkezni. Több alternatív szülészről is tudok, akit ha a 6-8. hét között nem keres fel valaki, akkor már nem tudja vállalni a szülése kísérését. Ami szembemegy minden logikával és a várandósság pszichológiájával is, hiszen egy néhány hetes várandós nőt gondolatban még egészen más kérdések, érzések foglalkoztatnak.”
Arra vonatkozóan, hogy hány „alternatív” szülész dolgozik ma Budapesten és az országban, nem készültek még kimutatások. A tendenciáról lehet vitatkozni, de tény, hogy eddig a Szent Imrét tekintették a háborítatlan szülés központjának, és ennek a lehetőségnek mára egyértelműen vége. A referencia-központ továbbra is csak terv, ráadásul egyelőre kizárólag azoké, akik eddig is mindent megtettek a létrehozásáért. A jövő tehát tele van kérdésekkel.

2014. október 16., csütörtök

Természetes szülés? Intézményesítve? Hol? Mikor? "SZÜLÉSI SZABADSÁG" címmel rendeztünk konferenciát

Forrás: csaladhalo.hu

Természetes szülés? Intézményesítve? Hol? Mikor?


"SZÜLÉSI SZABADSÁG" címmel rendeztünk konferenciát
Dr. Bálint Balázs pénteken a Családháló természetes szülés témájában szervezett konferenciáján mondta el, milyen feltételei vannak annak, hogy egy referenciaintézmény Magyarországon is létrejöhessen. A Művészetek Palotájában megrendezett eseményen természetesen szóba kerültek a Szent Imre Kórház körüli botrányok is.

A Családháló szerette volna, ha leendő anyukák és apukák is képet kapnak arról, milyen szülést is érdemes választani, valamint a Szent Imre Kórház körüli híreszteléseket is szerettük volna rövidre zárni. Megkerestük többek között a Magyar Orvosi Kamarát is, hogy meghívjuk őket a párbeszédet segítő konferenciánkra, de nem kívántak élni a lehetőséggel, ahol világos keretek között lehetett volna ütköztetni a véleményeket a természetes szülés kontra hagyományos kórházi szülés kapcsán.
Dr. Bálint Sándor – aki előadóként is részt vett az eseményen - megemlítette, hogy ez nem egy különleges eset, ő is évek óta hiába kéri ilyen rendezvényekre, hogy jelenjen meg valaki a szülészet hivatalos vezetői közül. A Szent Imrében nyáron történtekről kisebb vita alakult ki néhány résztvevő közt. Egy anyuka elmesélte, hogy orvos nélkül maradt, de az ötödik hónapban már senki sem tudta átvállalni a természetes szemléletben dolgozó orvosok közül, így két lehetősége maradt: vagy otthon szül vagy nagyon drágán magánkórházba megy. Dr. Bálint Sándor szerint a Szent Imre Kórházban ugyanaz a gondolkodásmód maradt, mint előtte, a fia Bálint Balázs saját statisztikáját hozta fel példaként, miszerint a Szent Imre Kórházban még mindig országos szinten a legalacsonyabb a császározási arány; 23%.
Dr. Bálint Balázs egy olyan szülészeti intézményt szeretne látni, ahol a WHO alapelvei érvényesülhetnek, többek közt, hogy a szülés spontán indulhasson be – érzésre nyomjanak, ne utasításra – a nők maguk választhassák meg, hogy milyen pozícióban szeretnék világra hozni gyermeküket és ez után együtt maradhassanak a babájukkal. Véleménye szerint sok olyan dolgot elvár a WHO, aminek természetesnek kellene lennie, minthogy a kismama folyamatosan támogatva legyen, saját maga dönthessen arról, hogy mi, hogyan történjen és lehessen önálló véleménye.
Lesz referenciaintézmény?
A kérdésre a doktor úr elmondta, nagyon sok kérdés még nyitott. 2010 óta kérik, hogy létrejöhessen egyreferenciaintézmény. Ha egyszer sikerül is elérni, akkor első körben biztosan csak alacsony rizikójú szüléseseket vezetnének, kísérnének, hogy a társadalom megnyugodjon, nem történik ott semmi rossz. Véleménye szerint az államnak is megérné, hogy ha sikerülne létrehozni a helyet, mert felmérései alapján, akár sok millió forintot is megspórolhatnának, ha csökkenne a fölöslegesen elvégzett császárokat száma.
Dr. Bálint Balázs szerint még több kérdés nyitott a témában:
·         Hol helyezkedjen el az intézmény? Három lehetséges megoldást lát: egy kórházban önálló osztályként, vagy egy szülészeti osztály egy részét leválasztva. A legfőbb probléma a leválasztással, hogy nem oldanák meg a megfelelően szétválasztott működést. A harmadik lehetőség egy kórházon belüli születésház lehetne.
·         Jogi térén is sok engedélyezési kérdés van még, ami problémát tud okozni. Sajnos a mostani modell nem követhető, nem betartható – teszi hozzá. Fontos lenne, hogy bevezessék az ambuláns szülést. Dr. Bálint Balázs példaként említette, hogy császármetszéssel 2 napig kötelező bent maradni a kórházban, akkor fizeti ki az összeget csak az OEP, hüvelyi szülésnél ez 3 nap. Ambuláns szülésnél, pedig ha akar, aznap hazamehetne, és így is fizetne az OEP.
·         A bábák kérdését is meg kell oldani, mert jelenleg nem kísérhetnek egyedül egy szülést, muszáj az orvosnak ott lennie, mert az ő felelőssége a folyamat biztosítása, az orvosok pedig félnek a pertől. Ez több országban van így, tette hozzá a szakértő. Magyarországon viszont szerencsére július egytől segíthetnek a várandóság ideje alatt.
·         A legfőbb kérdésnek az újszülöttek korai hazaküldését nevezte. Magyarországon a gyermek-háziorvosok ahhoz vannak hozzászokva, hogy három napos koruk után érkeznek hozzájuk a babák. Ennek az áthidalását Dr. Bálint Balázs abban látja, hogy több gyermekorvosra lenne szükség országszerte, illetve továbbképzésekkel lehetne segíteni a helyzeten.
Dr. Bálint Balázs szerint sok még a tisztázatlan kérdés, viszont ha ezeket sikerülne megoldani, akkor egy tökéletes természetes szülés központja jöhetne létre hazánkban.
A hálapénz a rossz ellátás oka?
A kérdést egy kisebb összetűzés követte, mert Nováki Rita peritanális szaktanácsadó szerint az orvos gondolkodásmódját nem a pénz fogja megváltoztatni. Dr. Bálint Sándor ebben is éles véleményt képviselt és csak annyit kérdezett: „Külföldön minimum kétszeresét keresik az itthoni pénznek. Ha nincs hálapénz, hány orvos marad itthon?”
„Az anya tud szülni, a gyermek meg tud születni.”
A kerekasztal beszélgetésen – amelyet portálunk szerkesztői vezettek - a hangsúly a lelkiségen volt. Dr. Hrabovszky Cecília háromgyermekes édesanya saját történetét mesélte el. Első gyermekénél az orvos azt tanácsolta neki, hogy császárral szüljön, mert lelassult a szülés és valószínűleg nem fér ki a baba. Ez hatalmas törést okozott a lelkében, mert természetes szülésre készült, így úgy gondolta csődöt mondott anyaként és nőként. Második gyerekénél orvost váltott és természetes úton szülte meg három kiló feletti gyermekét, aki bár sokkal nagyobb volt, mint az első, gond nélkül jött a világra.
Kondor Katalin az Országos Bábaszövetség elnökségi tagja elmondta, az anya tud szülni, a gyermek meg tud születni. Véleménye szerint egy szülő nőnek nincs másra szüksége, mint biztatásra és arra, hogy a szülése pozitív élményként maradjon meg az emlékeiben.
Dr. Bálint Balázs szerint ne hagyjuk, hogy rossz érzést keltsen, ha valami mégsem úgy történik a szülés közben, mint azt elterveztük. A lelki kapocsban anya és gyermeke között később minden feloldható.
Aki lemaradt a konferenciáról az se csüggedjen, az egész előadás hamarosan megnézhető lesz a családháló.hu youtube-csatornáján. 
(Fotók: családháló.hu - Ancsin Gábor)

2014. október 9., csütörtök

Konferenciát szervezünk a TERMÉSZETES SZÜLÉS-témában - gyertek!"SZÜLÉSI SZABADSÁG"

Forrás: csaladhalo.hu    
Az utóbbi időben reflektorfénybe került a természetes szülés fontossága és jelentősége. A Családháló csapata úgy gondolta, jó lenne ezt a témát szakemberekkel átbeszélni, együtt gondolkodni, a jövőbe tekinteni. Regisztráljatok ingyenes konferenciánkra, amely október 10-én lesz!

A téma fontos - és nem csak a nőknek, akiknek a szülés csodája megadatott - hanem a férfiaknak is, akik orvosként, édesapaként szintén részesei lesznek a világrajövetel misztériumának.
Szülni jó dolog, de nem mindegy, milyen szülésélményt viszünk magunkkal az emlékeinkben! Hogyan lehet elterjedtebbé tenni a természetes szülést a mindennapokban? Mi kell ehhez? Milyen problémákkal kell szembenéznünk?
Szakemberek előadásával, majd kerekasztal-beszélgetéssel keressük a válaszokat a sok-sok kérdésre.
IDŐPONT2014. október 10. (péntek) 15 óra

A konferencián való részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött!
HELYSZÍN: Művészetek Palotája: 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Ennyi volt – menekülnek az orvosok a híres budai szülészetről

A Róbert Károly Magánkórház fogadta be a Szent Imre Kórházból kirúgott, eltanácsolt, illetve távozásra bírt természetesszülés-párti bábákat és orvosokat. Már nemcsak Vass Gabrielláról és Dékány Ágnesről van szó, a hasonló szemléletű kollégák sorra hagyják el a közintézményt.
A nyár folyamán a Heti Válasz és a Válasz.hu is beszámolt arról, hogy a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház váratlanul nem hosszabbította meg Vass Gabriella szülésznő munkaviszonyát, a természetes szülésnek ugyancsak elkötelezett, gyesről visszatérő Dékány Ágnest pedig nem engedte újra munkába állni. Fiatal családok petíciós mozgalmat indítottak az elbocsátott szakemberek visszavételéért – attól tartva, hogy nem marad olyan közkórház, ahol kvázi otthoni körülmények között, háborítatlanul, beavatkozás-mentesen lehet szülni. A példátlan összefogás csúcspontjaként olyan hírességek álltak ki a Szent Imre Kórházból „kiszorított” természetesszülés-párti szülésznő és szülészorvos mellett, mint Böjte Csaba, Bagdy Emőke, Novák Péter, Kubik Anna, Hernádi Judit és a Kokas–Kelemen-házaspár.
Fotó: AFP/Europress
Nyílt levelükben egyebek mellett ezt írták: „A természetes szülés hívei nem alternatív mozgalmárok, hanem életigenlő emberek. A természetes szülés éppen olyan, mint a természetes étkezés: adalékanyag-, színezék- és tartósítószer-mentes. A természetes, de egyben biztonságos szülés művelői pedig olyan szakemberek, akik az emberi szó, az érintés, a türelem és az odafigyelés eszközeit használják gyógyszerek, metszések és ilyen-olyan biztonsági berendezések rutinszerű alkalmazása helyett. Nem érdekből vagy számításból, hanem tapasztalaton alapuló meggyőződésből (…). Meggyőződésünk: az országnak szüksége van a természetes szülés újrafelfedezésére, kultúrájának helyreállítására! Nem lehet csak a magánkórházakat megfizetni képes állampolgárok kiváltsága, hogy természetes körülmények között szüljenek!”
Noha a kormány már tett lépéseket annak érdekében, hogy jogszabályi védelmet biztosítson a természetes szülés igénylőinek és művelőinek, illetve több döntéshozó is támogatja, hogy létrejöjjön a „kórházi otthonszülés” referenciaintézménye, mindez egyelőre csak remény. Mára éppen az következett be, amitől a fent idézett nyílt levél aláírói leginkább tartottak: mivel a Szent Imre Kórházból Vass Gabrielláék esete óta folyamatos az orvos- és szülésznő-kiáramlás, lassan oda jutunk, hogy „csak a magánkórházakat megfizetni képes állampolgárok kiváltsága, hogy természetes körülmények között szüljenek”. A Válasz.hu információi szerint ugyanis Vass Gabriella és Dékány Ágnes mellett Kovács Zoltán orvos is elhagyta a Szent Imrét, és már biztos, hogy a következő hetekben újabb szakemberek távoznak a kórházból. A Szent Imréből „kiutált” természetesszülés-párti bábákat és orvosokat információink szerint egyetlen közintézmény sem akarta munkacsoportként foglalkoztatni, a Róbert Károly Magánkórház viszont – érzékelve a társadalmi igényt – örömmel befogadja az érintetteket. Üröm az örömben, hogy a szülés és a kiegészítő kórházi szolgáltatások tarifája itt 400 ezer forint körül mozog.
Pikáns, hogy a Családháló.hu portál ilyen körülmények között rendez konferenciát a természetes szülésről október 10-én pénteken a Művészetek Palotájában – Szülési szabadság címmel. Miként jeleztük, közkórházi szinten éppen hogy korlátozódni látszik a szülési szabadság. Mindenesetre a konferencián felszólal a Szent Imrében még megtűrt Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, valamint Horváthné Kondor Katalin szülésznő.

2014. október 1., szerda

Folytatódik a Szent Imre-ügy: dúlák nyílt levele a főorvosnak



Sziller főorvos szerint ők nyitottak a dúlák jelenléte iránt. A dúlák ennek az ellenkezőjét tapasztalják. Most párbeszédre kérik a vezetést, de a kórház egyelőre hallgat az ügyben.
Szent Imre Egyetemi Oktatókórházról nyár óta már nem csak a Bálint Sándor doktor nevéhez fűződő alternatív szülés és az IKEA szoba juthat az eszünkbe. És nem is csak az, hogy az országos átlagot nézve itt a legalacsonyabb a császármetszések száma. Júniusban az osztály vezetője, Sziller István főorvos nem hosszabbította meg az egyik szülésznő, Vass Gabriellaszerződését. A szülésznőnek azért kellett mennie, mert a természetes szülést képviseli – ez volt az általános vélekedés. Aláírásgyűjtés, petíció, tüntetés, majd egy sajtótájékoztató a vezetés részéről, tele ellentmondásos állításokkal. „Vass Gabit szeretnénk!” – követelte közel ezer ember az aláírásával, ők ma már egy mozgalom tagjainak vallják magukat. A vita mára viszonylag közismert: természetes vagy klinikai szemléletű szülés jár-e a nőknek? Netán a választás szabadsága? Egy dologban mindenki egyetértett nyár közepére: ez már nem „Vass Gabiról” szól. Történetéből az alternatív szülés ügye lett.

Az osztály és a dúlák

Nemcsak Vass Gabriella és a természetes szülés szimpatizánsai álltak szembe a kórház vezetésével, hanem Sziller főorvos kinevezése után (2012) a dúlák is. A főorvos a nyári sajtótájékoztatón cáfolta, hogy az osztály vezetése nem engedélyezi az ő jelenlétüket a szülések alatt. „Én nem értek egyet azzal, hogy egy dúla részt vegyen egy szülésen, de ettől még bárki szülhet nálunk az ő segítségükkel. Tőlünk eddig még egy dúlát sem távolítottak el.”
Máshogy emlékszik erre Békés Emőke, a Békés Dúlakör vezetője.  „Az előző vezetéssel volt egy korrekt szakmai együttműködési megállapodásunk, ami kiválóan működött. Ezért volt megdöbbentő, amikor – minden előzetes tájékoztatás nélkül – az új vezetés alatt már nem engedtek be egy dúlát a szülőszobába egy aktívan vajúdó kismamával – mondja. Felkerestem Sziller főorvost a kérdéseimmel. A beszélgetés után azt az ígéretet kaptam tőle, hogy három héten belül írásban felel mindenre. Ennek több mint másfél éve, azóta várom  a válaszait, nemcsak én, hanem a dúlatársaim és nem utolsósorban a szülészet jelenlegi protokollját ismerni kívánó leendő szülők is.”
Fotó: Daybreak Photo/jacksonvilledoulas.com
Fotó: Daybreak Photo/jacksonvilledoulas.com

A levél

A dúlák nemrég nyílt levélben fordultak az osztály vezetéséhez. Ehhez az apropót a  Heti Válasz egyik nyári számában megjelent Az elbocsátott szülésznő című cikk adta. „Sziller István főorvos úr két költői kérdést tett fel a dúlákkal kapcsolatban – olvasható a nyílt levélben. Mondja meg, mi a szerepe a dúlának? – kérdezi például a főorvos. Olyan szülés körüli segítők vagyunk, akik személyes gondoskodással, folyamatos jelenléttel támogatjuk a családokat, igényük szerint, a várandósság–szülés–gyermekágy teljes időszakában. Ezen felül a saját szülésélményeinkből és a kísérésekből származó tapasztalatok, olvasmányok és képzések révén megszerzett információkkal szolgáljuk a kismamákat.”
„A választott orvos és a szülésznő az én munkatársam, rájuk tudok hatni, de mit tehetek az egészségügyi képzettséggel nem is rendelkező dúlával? – teszi fel a második kérdést a főorvos a cikkben. A dúla is az anya meghívására van jelen a szülőszobán, az ő igényeinek nem medikális szemléletű támogatójaként tagozódik be az egészségügy alá-fölérendeltséghez szokott rendszerébe. A dúlai gondoskodás iránti anyai igény teljesülésére, a kísérők megválasztására törvényileg is biztosított a jog, így a szülőszobákon jelen voltunk, vagyunk és leszünk.  A kórház ugyan nem tilthatja meg az anyának, hogy kísérőt vigyen magával, de gyakran korlátozza a kísérők számát, jellegét vagy a jelenlétük folyamatosságát. A gyakorlat, mely választás elé állítja a kismamát, hogy férje vagy dúlája kísérje-e be a szülőszobába, nem felel meg az AnyaBaba-barát Szülészeti Ellátás kritériumrendszerének; ellentétes a WHO 1996-os, normál szülésre vonatkozó ajánlásával.”
Levelük végén a dúlák szakmai nyitottságot és párbeszédet kérnek a kórháztól. Békési Emőkeelmondta, hogy Sziller főorvostól egyelőre nem érkezett semmilyen reakció. „Az ügyben annyi történt, hogy a kórház igazgatója közzétett egy nyilatkozatot, miszerint mehet dúla a szülőszobára. Ebben is van némi kétértelműség, mert az egészségügyi törvényben foglaltak alapján az anya azt a kísérőt viszi, akit ő akar, tehát akár dúlát is vihet. A kórházigazgató viszont nem mondja ki most sem egyértelműen, hogy a dúla az apa mellett is lehet kísérő.”
A nyílt levél teljes szövege itt olvasható.

Mi történt még?

Meglátogatta a kórház szülészetét az EMMI részéről többek között Rétvári Bence, a minisztérium parlamenti államtitkára, aki a támogatásáról biztosította a kórházat a természetes szülés fenntartásával kapcsolatban. Hangsúlyozta azt is, hogy ha szükséges, akár jogszabályban is meghatározásra kerülhet ennek feltételrendszere.
Elvileg elindultak (vagyis inkább folytatódnak) a tárgyalások a referencia-központ létrehozásáról is, amit a kormány 2010 óta ígér. Ez a hely elsősorban a WHO irányelvei szerint működne, teljes egészében anya- és bababarát módon. „Azok az alacsony rizikófaktorú várandós asszonyok (mert ma már elfogadott tény, hogy vannak ilyenek), akik természetes módon szeretnének szülni, választhatnák ennek a referencia-központon belüli módját, netán a születésházat, mások pedig egy klinikai szemléletű osztályt. Egy biztos, a törvényeken is változtatni kell, mert elfogadhatatlan a jelenlegi jogi helyzet. Hogyan lehetséges az, hogy ma két szülésznő legálisan kísérhet szüléseket egy kismama otthonában, de ugyanezt egy kórházban már nem teheti meg? A változás hosszú és időigényes folyamat eredménye lesz, és kölcsönös tisztelet, rendszeres kommunikáció, nyitottság és kompromisszumkészség nélkül nem megy” – állítja a referencia-központ létrehozásának egyik támogatója, dr. Bálint Sándor.
A központ további sorsáról egyelőre nem sokat lehet tudni...